A „Ballag már a vén diák” jól ismert dallamára idén 68 diák búcsúzott szeretett iskolájától, ahol összesen négy, illetve öt évet töltöttek.
Az ünnepi alkalomhoz méltón feldíszített tantermekben, az utolsó osztályfőnöki órát követően megszólalt a csengő – ezúttal utoljára –, és a ballagók elsőként tanáraiktól búcsúztak.
„Szeretnénk elmondani azt, hogy az itt töltött év alatt bár kétségbe vontunk néhány szabályt – ma már értjük, hogy értünk volt, nekünk akartak jót.
Szeretnénk megfogalmazni, hogy bár néha fohászkodtunk azért, hogy valamilyen módon elmaradjon egy-két tanítási óra, vagy kapjunk egy rendkívüli igazgatói szabadnapot – mi valóban szerettünk ide járni. Örültünk, hogy egy jónevű intézmény diákjai lehettünk. Annak ellenére, hogy megpróbáltunk mindenféle fondorlatos úton-módon néha a tudás elől menekülni, mi nagyra értékeljük az itt tanító tanárok tudását, odaadását, lelkesedését. minden alkalommal, amikor már múlt időben beszélünk szeretett középiskolánkról. Rengeteg hasznos tudást kaptunk Önöktől, megannyi önzetlen segítséget, megszámlálhatatlan biztató mosolyt. Hálával tartozunk Önöknek. Az iskola igazgatóságának pedig köszönjük, hogy egy jól működő, gondosan szervezett, igényes szellemiségű intézményben tanulhattunk, ahol a szakmai tudás átadása és a barátságos légkör egyaránt fontos volt.” – mondta a végzősök nevében Szalacsi Rebeka.
Ezt követően a ballagók végigjárták az iskola jól ismert folyosóit, elbúcsúztak diáktársaiktól, tanáraiktól, osztálytermeiktől. Az ezt követő ünnepély az iskola aulájában méltó lezárása volt középiskolai tanulmányaiknak.
A hagyományokhoz híven az érettségizők egy szimbolikus stafétát adtak át az alsóbb évfolyamosoknak, jelezve: az iskola szellemisége, értékrendje tovább él a következő generációkban is.
Az ünnepség zárásaként az iskola igazgatója inspiráló szavakkal búcsúzott a végzősöktől, akikre már a jövő héten életük első nagy megmérettetése, az érettségi vár:
„Kedves Ballagó Diákok! Előttetek a jövő. Egy jövő, amelyet ti fogtok alakítani – gondolataitokkal, döntéseitekkel, értékeitekkel. Azt kívánom, hogy legyen bátorságotok szeretni, dolgozni, hinni – legyen erőtök kitartani a nehézségekben, és alázatotok örülni a sikereknek. Vigyétek magatokkal az otthonotok, a közösségetek, az iskolátok értékeit – és ne feledjétek: a nyelv, a kultúra, a közös emlékezet megtartása nem más, mint szolgálat. A mi közös szolgálatunk. Legyetek a felvidéki magyar közösség hűséges tagjai, és legyetek méltó részei az európai népek családjának.”
